(Dendrocopos syriacus)

A balkáni fakopáncs Wekerle egyik leggyakoribb harkálya. A nagy fakopáncs egyik legközelebbi rokona. Ezt a rokonságot igen sok közös tulajdonságban őrzi a két faj.
A balkáni fakopáncs méretei teljesen megegyeznek a nagyéval: testhossza 22-23 cm, szárnyfesztávolsága 34-39 cm. A két faj biztos megkülönböztetése csak hosszú megfigyeléssel lehetséges. A nagy fakopáncs csőrétől elinduló fekete "bajusz" sávja eléri a fekete hátat míg ez a sáv balkáni esetében soha sem kapcsolódik a háti részhez. A balkáni fakopáncs ezen kívül szélső farktollainak mintázatával különbözik rokonától, mivel neki fekete alapon fehér pöttyös farktollai vannak, míg a nagy fakopáncs farktollainak mintázata ennek pont az ellentéte. Ezen jellegzetességeken túl a balkáni fakopáncs külsőre teljesen megegyezik a nagy fakopánccsal. Háta, szárnya nagy része, farka és fejteteje fekete, míg hasoldala, arca és vállfoltja fehér. A kifejlett hímeknek piros tarkója van azonban a nőstényeknek az is fekete. Csőre sötét színű és véső alakú. Hangja szintén hasonlít a nagy fakopáncséra, magas messzire hangzó magányos "csipp". Lába jellemző kúszóláb (négy ujjból kettő előre, kettő hátra áll).
A balkáni fakopáncs az erdők, kertek, parkok jellegzetes madara. Odúban fészkel, melyet 2-3 méter magasságban saját maga készít. Költési idejük május-június. A szülők kotlás közben váltják egymást, ezt minden esetben „kopogtatás” előzi meg. A fiókák 14-15 nap alatt kelnek ki és 17-21 nap múlva már el is hagyják az odút. A már önálló fiatalok hamarosan kóborolni kezdenek.
Madarunk táplálék tekintetében is igazi harkály. A fában és a fákon élő rovarokat fogyasztja, de nem veti meg a bogyókat sem. Igen gyakori a Wekerlén, és költ is itt. Leggyakrabban kopácsolása és hangja után lehet észre venni.
A balkáni fakopáncs igen kedves és hasznos madár, emellett MAGYARORSZÁGON MINDEN HARKÁLYFAJ SZIGORÚAN VÉDETT!

Vissza a madarakhoz! vagy Vissza az élővilág menüpontba!