Kós és a Fiatalok – Városismereti, építészeti séta Wekerletelep főterén

A Wekerlei Társaskör Egyesület Wekerlei Séták csapata évek óta vezet különböző útvonalakon és tematikával városismereti sétákat. A sétavezetők mind Wekerlét szerető és ismerő, elkötelezett lokálpatrióták, vagy a telephez más szálakon kötődő emberek, többségük az Egyesület önkéntese. Mivel valamennyien más szakterületeken dolgozók vagyunk (tanár, népművelő, néprajzos, zenész-színész, író, várostervező, építész), így természetesen minden séta más és más. Célunk megismertetni ennek a páratlan építészeti-természeti-társadalmi környezetnek a történetét, működését, mindennapjait a hozzánk érkező érdeklődőkkel.


A Kós és a Fiatalok séta alapvetően az építészetre, városépítészetre koncentrál, kiemelten a telep főterének kiépítésére, értékeire. Azonban megérteni az egykori Fő tér, a mai Kós Károly tér miliőjét nem lehet a telep egészének legalább nagy vonalakban történő megismerése nélkül. Hogy kerül a zártsorú, városias beépítésű, erdélyi népi építészetből ismert elemekkel és arányokkal operáló házak sora a falusias hangulatú, földszintes és egy emeletes, szabadonálló házak közé, melyek inkább a mai Magyarország tájegységeiből ismert motívumokat hordozzák magukon, keveredve szecessziós díszítményekkel? Mi a szerepe Kós Károlynak, a XX. századi magyar kultúrtörténet egyik legmeghatározóbb polihisztorának a telep építészettörténetében, kik és hogyan kapcsolódtak be a munkába a Fiatalok csoport tagjai közül? Mi biztosítja az egységet a 12-13 év különbséggel felépített házak között az egymással szemben fekvő térfalakban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a parkban és a téren körbesétálva, a végén bekukkantva az egyik ház belső udvarába.

Egy kis előzetes történeti áttekintés, néhány archív dokumentumommal és fotóval Wekerletelep felépítéséről:

1908. július 20-án a Magyar Országgyűlés elfogadta a Budapest székesfővárosban és környékén állami költségen létesítendő munkásházakról szóló törvénytervezetet, melyet Wekerle Sándor pénzügyminiszter és egyben miniszterelnök nyújtott be. Célja az volt, hogy együttműködve Bárczy István főpolgármesterrel olyan nagyarányú központi lakásfejlesztést hajtsanak végre, amely direkt módon is, és az alacsonyan tartott bérleti díjakkal a magánpiacra indirekt módon hatva is képes legyen érdemi megoldást nyújtani a századfordulóra kialakult lakásválságra.

Az állam megvásárolta a főváros határán kívül fekvő, a Kispesthez tartozó 472000 négyszögöl nagyságú területet az építkezéshez.

1908 őszén lezajlott az a nyílt építészeti, városépítészeti pályázat, melyben a telep városrendezési tervére és a különböző munkásházak típusterveire vártak javaslatokat, hangsúlyozva, hogy ezek a kertvárosépítészeti eszméket tükrözzék, a házak pedig magyaros stílusúak legyenek. Az épületeket egyszerű kivitelben úgy kellett megtervezni, hogy  minden lakáshoz tartozzon kiskert. A lakóházakon kívül biztosítani kellett a lakosság alapvető szükségleteit kielégítő funkciójú épületek elhelyezését is, kiemeleten kezelve „az új telepre költöző munkásréteg valláserkölcsi és közművelődési igényei"-t, így számos intézmény megvalósítása került be a programba. Külön hangsúlyt kapott a...


A folytatás az ÉPÍTÉSZFÓRUMON olvasható:

https://epiteszforum.hu/kos-es-a-fiatalok-varosismereti-epiteszeti-seta-wekerletelep-foteren

(Ha kattintásra nem nyílik meg a fenti link, kérjük másold azt a böngésző címsorába!)