Nagy Attila

1997-ben költöztem a telepre, kifejezetten építészeti értékei, természeti szépsége, egy fiatal családnak  ideális környezetet nyújtó adottságai miatt. 10 év kellett ahhoz, hogy egyszerű wekerlei lakóból lokálpatriótává váljak.
2007-ben, a centenáriumi ünnepségekre készülvén, alapító tagként csatlakoztam a Wekerlei Építészklubhoz, ami fordulópont volt életemben. Az a lelkesültség, ami jellemezte azt az időszakot, mágnesként vonzott, hogy a közösségi élet számtalan területén önkéntes munkát végezzek. Így lettem a sátorépítő csapat tagja, később a Wekerle újság szerkesztője és fiaimmal együtt kihordója, és sétavezető is.
Építészként nekem Wekerletelep egyszerre jelenti a hobbit és a szakmai munkát is. Megszállottan kutatom és gyűjtöm azokat az emlékeket, adatokat, képeket, tervrajzokat, amelyek segíthetnek mindannyiunkat lakóhelyünk történetének jobb megismerésében, megértésében, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy-egy ház megújítása autentikus alapon történhessen.
Nagy öröm és büszkeség számomra, ha Wekerléről – erről a csodáról – mesélhetek, megmutathatom szépségét.

Sétáim