Nagyon durva amit írsz. Mit mondott az óvónéni, hogy

a) miért nem látta?
b) mit mondott az eset után az "verekedőnek"?
c) mit mondott a kislányodnak, hogy megnyugtassa?
d) mit fog tenni, hogy megelőzze a következő esetet?????????

Ezeket mindenképp tisztáznám. Ha nem kapnék megnyugtató választ, akkor a vezetőóvónőhöz fordulnék. Esetleg csoportváltás, még gyorsan, ha nem túl nagy megrázkódtatás. Ha a vezetőnő sem kooperatív, akkor keressetek másik ovit. :(

Sajnálom, ami a kislánnyal történik-történt, főleg, hogy ebben a nehéz időszakban még rossz élményeket is szerez. Mindenképp a megbeszéléssel kezdd, az a legtisztább. Óvónővel, vezetővel, a verekedősök szüleivel. Az egyébként nekem sem fér a fejembe, hogy történhetnek ilyen durva dolgok felügyelet mellett. Mi is épp beszoktatunk, nálunk a kicsiket kiemelt figyelem övezi óvodaszinten. Balesetek, kisebb gyermeki kegyetlenkedések előfordulnak, de az óvoda nevelési intézmény, ott ezt a saját kereteiken belül kezelniük kéne. Szerintem is adj időt és szülői érzéseidre hagyatkozz a döntésnél. (A közösséghez szokás eleve megrázó lehet, a felébredések, rossz álmok, bepisilés talán még beleférnek.)

Köszönöm sz ötleteket! Zenina: az a, b, d pontokra nem tudok mit mondani, majd holnap szeretném ezeket tisztázni. Miután fél órát töltöttünk a sapka kereséssel, és már az öltözőpadon majdnem elaludtak a lányok, így inkább haza mentünk. A c-re tudok válaszolni, mert a lányom azt mondta, hogy senki sem ment oda hozzá (ő meg azért még kicsi, hogy egy "idegenhez" fusson, ha van valami baja. Most kioktattuk, hogy rögtön szólni kell, ha ilyen történik. Az csak hab a tortán, hogy valaki a csúszdáról sem engedte lecsúszni, addig fent ücsörgött, persze ezt sem látták, holott a csúszdánál mindig van felügyelet - az óvónéni szerint :/
Rita: szerintem is az óvonők dolga tidztázni a dolgot, de ehhez szerintem nem kellene külön nekem bemenni és kérni... A másik lányomat "csak" megkarmolták valami játék miatt. Holnap már okosabb leszek...

Wekerlei beszoktatással kapcsolatban nincs még tapasztalatom, de máshol (ahova korábban járt a lányom) úgy van, hogy az udvaron elkülönítve vannak a csoportok, a kiscsoportosok még csak véletlenül sem keverednek a nagyok közé, így az ilyen konfliktusok eleve ki vannak zárva. Megvolt, hogy melyik csoport melyik játékokon játszhat, és az elején még szalaggal is körbe volt kerítve a kicsik része. Így az óvónők is könnyebben szemmel tudták tartani őket és tényleg nem fordulhatott elő, hogy a 7 éves nagyfiú nekimenjen a kis 3 évesnek.
Bár nyilván nem ez a lényeg, de: jól sejtem, hogy ez a Vonás utcában történt?
Kérlek, tájékoztass majd minket is a folytatásról!

És a "miért nem látta?" című kérdésre mi volt a válasz? Meg arra, hogy mit mondtak a verekedőnek? És arra, hogy hol a határ? Ez elég nevetséges pedagógusi válasz. (Már bocs, de anyukám óvónő volt, a nővérem is az. Ez nem normális hozzáállás.)

Móni, miből gondoltad, hogy erről az oviról van szó? Csak kíváncsiságból kérdezem.

Zsu, nagyon sajnálom a kislányod, el tudom képzelni milyen nehéz lehet nektek, az én lányom is most kezdte az óvodát. Ő vegyes csoportba jár, csak négyen vannak kicsik, a többi mind idősebb. Szerencsére ők felkarolják, terelgetik a kisebbeket.

Sziasztok!
Szerintem semmilyen verekedés nem szabad,hogy beleférjen! Hát micsoda dolog ez....meg,hogy 109 gyerek sok....nekem meg 28 km vonal sok...és sajnál engem valaki? A kárpótlásom a fizetésem és az elégedett megrendelő...hát vigasztalódjon az óvonéni is abban, a fizetése tudom,nem sok,de a szerető gyerekek és szülők azért csak érnek valamit...jaj,jól felháborodtam.

Amúgy mi is most szokunk. Bár nekem könnyű,viszonylag,hisz egy hat és egy négy évesem van és már oviból jövünk. De vannak a csoportban kicsik is és itt is kicsi az udvar.
Az óvónéni pedig épp a minap fogadott azzal,hogy biza a kölköceim összeverekedtem,ami nem ritka nálunk, és én nem is tudok vele sokszor mit kezdeni...de ő közölte,hogy semmi verekedés az oviban nincs!!! Testvérháború sincs.....és a gyerekeim ezt tökre meg is értették,szóval tudnak valamit,mert átvitték rajtuk mintegy hét nap leforgása alatt.

Így én elmondhatom,hogy nagyon elégedett vagyok az eddigi alakulással:)

Zsu, én feltétlen beszélnék az óvónénivel,hogy neked nem fér bele a verekedés,hát nekik se férjen bele...nem lekerítés,meg ilyasmi kell,egyszerűen végezzék a dolgukat és figyeljenek a gyerekekre. Persze csak diplomatikusan,nehogy a gyereken csattanjon!...

Nagyon sajnálom, hogy ez történt:-( Tényleg igazad van abban, hogy most már szerencsésnek mondhatom magam, hogy a kislányomat a Dobóba vették fel. Vegyes csoport van, Ő elég visszahúzódó típus, kokrétan Neki a nagyobbak nem segítenek, de nagyon szeret oda járni! Jók az óvónénik!
Hirtelen haragomban én a helyedben kivenném őket!(magánvéleményem)
Kitartást Nektek!
Üdv
Andi

nagyon szormorúan olvastam a verekedős esetről. És meg kell, hogy mondjam ez általános már sajnos, hogy előfordulhat. Az én gyermekem szeptemberben kezdte az óvodát.Betették egy vegyes csoportba, ahol a beszoktatás hetében másik állást talált az óvó néni,és elment. Természetesen ilyen az élet, kapott egy jobb lehetőséget és élt vele.Viszont azóta is egyedül van az megmaradt óvó néni, akihez néha becsatlakozik egy-egy segítség, de leingkább összevonják a már amúgyis túllétszámos csoportokat. Az első szülői értekezlet után beteget jelentett a másik óvó néni is, így egy kerek hétig nem volt ennek a csoportnak óvó nénije. 29 kisgyermekről van szó. 10 túlkoros 6-7 éves fiúról, akik már unják az óvodát, de vissza fogják a szülők, ki tudja milyen kényelmi megfontolásból, pedig normális esetben iskola padban kellene ülniük. De csak azt tudom mondani, hogy sajnos csak a csoport szétzilálásában vesznek részt, nem is bír velük az óvó néni. Gyermekem azóta egész érdekesen megtanult káromkodni, ujjával mutogatni olyat, ami nem is ért, rugdalni, és ökölbe szorított kézzel ütni. Kislányról van szó. Természetesen minden gyermekközösségben előfordul az ilyen utánzás,hiszen minden csoportban vannak ilyen agresszív gyermekek.A szülő és leginkább a pedagógus munkája, hisz ő van velük egész nap,ezt korrigálni, és olyan mederbe terelni csoport szinten is,hogy jó és egészséges együttlét alakuljon ki.Véleményem szerint ez itt nem tud megvalósulni, hiszen maga az óvó néni van képtelen helyzetben 29 gyermekkel. Lehetetlen ilyenre figyelni, mert az ilyen munkakörülmény 29 dac korszakban lévő gyermekek esetében csak túlélésről szólhat. Tragédia.És ennek vannak kitéve a gyerekeink.Nem értem miért nem lehet biztosítani több felügyelőt 29 gyerkőcre.Rengeteg munkanélküli van. Nem lenne szabad ilyenen spórolni. És mit tud csinálni ilyen esetben a szülő?Vagy vár türelmesen, és szorongva várom, hogy történjen valami, mert tudom, hogy jobbat is kaphatna a gyermekem, vagy kiveszi gyermekét az óvodából, amin erősen gondolkodom, ha nem történik a közeljövőben változás. És akkor lehet keresni egy másikat, amibe nem kell részletezzem, hogy nem szinte a biztos elutasítással találkozunk, és a krédés megint, hogy ebben az ovival majd megint mivel szembesülünk. Mert a pedagógusok hozzáállása is finoman fogalmazva igen megfáradt. Vagy fizetheteünk egy magánóvodát, ami egy fizetést biztos, hogy elvisz egy átlagos családban.
A helyzet nem rózsás.És itt a gyerekeinkről van szó.Kiszolgáltatva vannak eseményeknek, amiket ők nem tudnak befolyásolni. ALkalmazkodnak hozzá, csak nem biztos, hogy fejlődésüket szolgálja.

Szia Bíborka,

később bővebben is reagálok, de most azzal biztatlak, hogy a szülőin azt ígérték, hogy ezen a héten kezd az új óvónéni. Én is épp úgy fogalmaztam meg magamban, hogy jelenleg a túlélésről szólnak a napok ebben a csoportban, de ennek akkor hátha vége lesz!

Szia Anita!
Hát engem ma sem győztek meg a szervezésről, új óvó nénit sem láttam sehol.Nem tudom. Ráadásul a férjem még rosszabbul bírja a gyűrődést. Lehet, mi egyébként rosszabbul éljük meg, mint maga a gyerek, de mégis, mégis. Szóba került költözés is, talán a sors is így akarja, hogy másfelé vegyük az utunkat. Várom bővebb véleményed, igazán érdekel:-)

Nagyon sajnálom, hogy ez történt a ti ovitokban! Gondolom, az óvónők is inkább elmennek egy magánoviba, ha tehetik, mert ott többet kapnak, bár nem vagyok meggyőződve, hogy könyebb gyerekekkel... Ezek szerint a 30 körüli (mostanra standard) csoprtok mindenütt a túlélésről szólnak. Persze meg lehetne oldani úgy a dolgot, hogy nem 2 óvónő váltaná egymást, hanem pl. 4, 2 délelőttös és 2 délutános (hogy a dadusok nehéz helyzetét már ne is említsem!). Persze ennek a felemlegetésére jönne a jól bevált "erre nincs pénz, másra sem kapunk" válasz. Lehet, hogy az önkormányzatnál kellene verni az asztalt, hogy képtelen helyzet van az oviban és ezt nekik is be kellene látniuk, de legfőbbképp tenni ellene valamit. Ha már annyira összevonogatnak mindet, azért egy szinten meg kellene állni, illetve legalább személyzetileg fejleszteni azokat az intézményeket, ahol nem 5-10 gyerek lézeng...
Egyébként nem vagyok arról sem meggyőződve, hogy a magánovikban jobban figyelnének a gyerekekre, legfeljebb a befizetett vaskos összegért rengetek külön programban/oktatásban részesülnek (addig is inkább énekelni vagy angolul tanulnak nem káromkodni vagy nem püfölik meg őket). Csak az tényleg plusz egy fizetés, főleg, ha azt nézem, hogy nekünk nem egy gyerekre kellene...

Érdekes, hogy mindenhol, minden oviban vannak ilyen esetek.A mi óvodánkban is történnek érdekes dolgok. Pénz függő az is.Mert szerintem minden ebből indul ki, és e körül forog. Jobb fizetés, jobb hozzáállás, több lelkesedés a gyerekek iránt.De miért is ezen spórolnak odafent?Mert nem óvodai vezetőség szintjén buknak meg a vizsgán. szerintem.

Sziasztok!
Igen, egyetértek az anyagiakról. Na, megint egy kicsit hosszabban...Önkormányzatok terén kellene természetesen kezdeni a felelősségteljesebb átgondolást, hogy ezekben az itnézményekben gyerekeket látnak el. Hozzáteszem a mi óvodánkban mind a vezetőség, mind az óvó nénik hozzáállása nagyon jó, nagyon kedvesek, ők lennének a legboldogabb gondolom, hogy normális körülmények kzött tudnának figyelni és doglozni a gyerekekre. Szóval őket is áldozatként látom ebben a helyzetben, egész egyszerűen rá vannak szorulva szükség megoldásokra. Nem rajtuk múlik. Csak kár, hogy ezt nem látják önkormányzati szinten. A magánovikról pedig annyit, hogy igen, gomba módra elszaporo dtak a magánóvodák, a csanák stb. Egy tanfolyam elvégzése után megfelelő tőkével rendelkezve nyithat tulajdonképpen bárki, egy ilyen oklevéllel rendelkezve gyermekeknek napköziket. Nem vagyok benne én sem biztos, hogy szakszerűbb ellátást kapnak és nagyobb odafigyelést. Tisztelet a kivételnek. Ez mostanra egy jó vállalkozás lett, mert tudják, hogy a többszörös túljelentkezések miatt rá vannak szorulva a szülők, akiket elutasítottak mindenhonnan. Rendes ovikban úgy érzem bármilyen probléma, ami pl. a mi csoportunkban is fellépett nem a szaktudás hiánya, hanem a pénz hiánya generál. Csak nagyon szomorú. Mert egy-egy ilyen átmeneti helyzet igen sok kérdést eredményez a szülőkben, merre, hogyan tovább, a gyerekekről nem is beszélve. Nem biztos, hogy ennyi magatartásbeli probléma lenne bárhol is, ha meg lennének fizetve a pedagógusok. Még azt a nyári szünetet is irígylik tőlük, pedig csak ez az őrült, rohangálós, pénz orientált világ az, ami eltompítja a normális hozzáállást a felháborodó szülőknél, hogy ebben a nyári időszakban akkor meg mit is csináljon a gyerekével. Szerintem meg mind a pedagógusnak, mind a gyereknek kell ennyi pihenés, hogy csak és kizárólag családi körben legyenek együtt. Ez szerintem nem a pedagógusok privilégiumának kéne tekinteni, hanem egyszerű feltöltekezésről mindkét részről. Ez a munka főleg ilyen körülmények között, nagyon sok odafigyelést és erőt kíván. Persze jó esetben. És persze egy szülő a legtöbb esetben nem teheti meg, hogy egy hónapra nem dolgozik. Részemről ha ezt így leírnám a főnökmnek, másnap már bizonyára más ülne a helyemen.

Az óvónők közalkalmazottak, bérüket törvényben szabályozzák, és törvényeket az országgyűlés alkot, nem az önkormányzat...úgyhogy a kevés bérért nem őket kéne elmarasztalni.
Bővebben: www.kozszolga.hu/illetmenyalap olvashattok.

Egyetértek Nikivel. A fizetéseket és a normatívát is az országgyűlés határozza meg. Sajnos a normatíva alacsony összege miatt mennek 120-150%-on az óvodai csoportok és az iskolás osztályok. Nem a pedagógiailag hatékony létszám, hanem a minél több fejpénz elérése határozza meg az oktatási intézmények felvételi határait, meg persze a létesítmény kapacitás korlátai, bár néha az sem :(

Sajnos sok óvoda, bölcsöde bezárt, a szülőnek pedig tennie kell valahová a gyereket. És néha akkor is óvodába járatná a gyereket, ha otthon van a kis tesóval, mert a gyerek igényli a társaságot, az inspirálóbb foglalkozást.

Ami az önkormányzton, mint fenntartón múlik:

- nyit-e új óvodát, bölcsödét (persze költséges, de szükséges, ha nem akarjuk agyonterhelni a pedagógusokat és az amúgy kimaradó gyerekek szüleit elégedett szavazópolgároknak akarjuk látni)
- milyen az intézmény felszereltsége (nekem erről mindig a Bokréta bölcsöde és óvoda udvarának éles kontrasztja jut eszembe, de megemlíthetjük a gyönyörű virágos köztereinket, új játszótereinket, míg egyes óvodába, bölcsibe nem jut normális udvari játék. És nem azt akarom mondani, hogy ne legyen szép köztéri játszótér, csak egyensúly kéne.)
- mennyire figyelnek oda a protekcióra
- mennyire figyelnek oda az igényes pedagógiai munkára (ui. ez nem csak pénz kérdés. Aki óvónőnek megy, hosszú évtizedek óta tudja, hogy nem fog belőle meggazdagodni. Mégis csinálja. Akkor csinálja jól, mert nagy a felelőség. Tudom, miről beszélek, mert anyukám is, nővérem is óvónő. Ha nem megy, tessék máshová menni! És ez nem azt jelenti, hogy ne érdemelnének több pénzt, mert igen. Sőt. De nem kötelező ezt csinálni. És a fenntartó, ha akarja, akkor tudja, hogy hol, milyen pedagógiai munka folyik, és tehet érte, hogy jobb legyen. Ha igazán akar...)

Nyilván a kérdés nagyon összetett, és ennél sokkal több aspektusa van, most nem akarom tovább ragozni.

Erre csak azt mondom, hogy okoskodni a legkönnyebb, elégedett szavazók meg egyszerűen nem léteznek...:)

én ma láttam az új óvónénit! Be is mutatkozott, pedig mi egy másik csoportot amortizálunk.

Normatíva? Az annyi, amennyi. És persze lehet "különengedménnyel" kivételesen megengedni, hogy nagyobb létszámokkal induljanak csoportok, de konkrétan sem az óvónéni fizetése nem lesz ettől nagyobb, sem több ágy nem lesz.

A minőségi pedagógia munkát meg elég nehéz elismerni. Még óvoda szinten jobban belelátunk.

én sem véletlenül tettem idézőjelbe.

Szerintem konkrétan katasztrófa, hogy mekkorka csoportszobákban vannak 29-en. Az én gyerekeim éppen a legnagyobban vannak. Ezt én tényként tudtam, de amikor nyáron másik csoportban kellett lepasszolnom a gyereket, összeszorult a szivem.

Sziasztok,
nem járt valamelyikőtök kislánya/kisfia régebben a Vonás utcai ovi Piros csoportjába? Nálunk is gond van a beszoktatással, és tanácsot szeretnék kérni ezzel kapcsolatban. Nem vagyok kezdő ovis szülő, bölcsibe is jártak a gyerekeim, de most tanácstalan vagyok a követendő szülői stratégiát illetően. A téma érzékeny jellegénél fogva privát mailt kérnék, ha lehet. Nagyon köszi, ha tudtok segíteni.