Martes foina

A nyest a legvárosiasabb ragadozó vadállatunk, amely Magyarországon őshonos és Eurázsiában, az Atlanti-óceántól Belső-Ázsiáig előfordul. Az egész országban elterjedt, gyakorinak mondható.

Testhossza 40-54 cm, farokhossza 22-30 cm, testtömege 1,1-2,3 kg. Karcsú testalkata és viszonylag rövid lábai vannak. Szőrzete barnás színű. Jellegzetessége a nagy fehér mellfolt, mely egyben a legfőbb megkülönböztető jegye a nyuszttól, melynek mellfoltja narancssárgás színű. Orra világos színű, talppárnái szőrtelenek.

A sziklás, nyíltabb területeket kedveli. A magashegységekben is megtalálható, a nyári hónapokban akár 4000 méter magasságig is felhúzódik. Gyakran megjelenik a városokban, sőt megtelepedhet az épületekben is. Érdekes jelenség az urbanizálódó (városiassá váló) vadállatok témája. Viccesen azt is mondhatnánk, hogy pestiesednek a nyestek. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az emberi települések terített asztalt jelentenek sok faj számára. A nyestek esetében valószínű, hogy a búvóhelyek száma, a hozzáférhető tápláléknál is fontosabb, hiszen ezek gyakran nehezen megközelíthető, védett, esetleg fűtött helyek, amik ideálisak egy ilyen mozgékony, ügyesen mászó állat számára. Főleg szürkületkor és éjszaka mozog. Hatékony vadász, tápláléka gerinctelenekből, rágcsálókból, madarakból, tojásokból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Imádja a tojást, annak tartalmát kiszívja, csak az üres héjat hagyja hátra. Esetenként háziállatokat is megtámad. Azokon a területeken, ahol nagy társasházak, bérházak jellemzőek, (ezekben a házakban már elég vastag a födém, hogy ne eressze át a zajt), legtöbbször akkor szereznek tudomást róluk, amikor átszaladnak az úton, vagy a parkoló autók között játszanak. Sokszor pedig csak az ürülékük, nyomaik árulkodnak a jelenlétükről.

A nyest mindenevő, természetes élőhelyén sem válogatós. Gyümölcsöket, növényi részeket, rovarokat éppúgy fogyaszt, mint gerinceseket, a békáktól a madarakig. A prédájára villámgyorsan, lesből ugrik rá, és egy gyors tarkóharapással azonnal végez vele. Szezonálisan és kínálattól függően változhat az elfogyatott táplálék. Ha valami ehetőnek tűnik a nyest nagy valószínűséggel megkóstolja, néha még azt is ami nem. Találtak már asztalterítő-darabokat és acél fúrófejet is nyestürülékben. Az étrendjük nagyban függ a terület adottságaitól is. Képesek kihasználni a legkülönbözőbb forrásokat, a padláson élő darazsak fészkeit éppúgy, mint a konyhai hulladékot.

A városi nyestek táplálék analízise alapján vált ismertté, hogy a Budapesten nagyon gyakori, sorfaként ültetett Ostorfa termése (pl. Bercsényi utca) kedvelt csemegéjük, hatalmas mennyiségben fogyasztják. Általánosnak mondható ezen kívül hogy galambokat és egyéb városi madarakat is fogyasztanak, de a növényi eredetű táplálék aránya nagyon magas.

Magányosan él, csak a nyár közepén esedékes párzási időszakban tartanak együtt. A hímek területe annak adottságaitól függően 12-211 hektár közötti méretű, nyáron a legnagyobb. A hímek territóriuma több nőstényével is átfedő. Bár éjszakai állat, a párzási időszakban nappal is láthatók. Mivel a megtermékenyült peték késleltetetten ágyazódnak be az anyaméhbe, az ellés nem következik be a következő tavasz előtt. A vemhesség teljes ideje 230-275 nap, míg a valódi terhesség mindössze egy hónap. Az alom általában 3-4 vak, szőrtelen kölyökből áll, de esetenként 8 is előfordulhat. A kölykök két hónapos korukban már elkezdenek vadászni tanulni, majd 15-27 hónapos korukban válnak ivaréretté. A természetes körülmények között 3 év a várható átlagos élettartamuk, vadon maximum 10 évig élnek, fogságban 18 év a csúcs.

A városba beköltöző állatok természetes ragadozó hiányában gyorsan elszaporodnak, valamint az általános kondíciójuk is leromlik, hiszen a gyengébb, beteg állatok, amelyek egyébként ragadozók prédái lennének, túlélnek és szaporodnak. A nyest, mint csúcsragadozó ezt a tendenciát fékezheti. Ezen kívül, kifejezetten esztétikus, kedves állatok. Az emberre pedig teljesen veszélytelenek. Sajnos gyakran rágnak meg elektromos kábeleket, megrongálhatják a szigetelőanyagokat. Legtöbbször gépkocsik esetében számolnak be hasonló károkról, de lakóházakban is gyakori. Felhalmozódó ürülékük is okozhat problémát, de a legáltalánosabb panasz, hogy a lakók egyszerűen nem tudnak tőlük aludni. A védekezésre sokféle módszer terjed, főleg szájhagyomány útján, de ezek egyike sem nyújt biztos védelmet. Lehet próbálkozni a búvóhelyének gyakori zavarásával, pakolással-takarítással a padláson, esetleg kutya-pokróc, kutyaürülék kihelyezésével. Gyártanak különféle ultrahangos riasztót is, de az egyetlen hosszú távú megoldás, ha azokat a réseket, amelyeken a tetőtérbe bejut, szakemberrel lezáratjuk. A közhiedelemmel ellentétben már nem védett, de természetesen lakott területen különösen szigorúan szabályozott mindenféle "vadászati" tevékenység.

Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyest
http://www.haziallat.hu/ace-ventura/allatvedo/a-nyestek-pesten/295/

Vissza a más állatokhoz! vagy Vissza az élővilág menüpontba!