Zöld küllő

(Picus viridis)

Wekerle igen ritka, de rendkívül szép madara. Zöld tollazatáról és nagy termetéről könnyű felismerni. Harkályféle. Alig lehet más madárral összetéveszteni, legfeljebb a hamvas, vagy más nevén a szürke küllővel, de az valamivel kisebb.
Színezete élénk. Fejteteje piros, háta élénkzöld. Szárnyának végei barnásfeketék, krémszínű csíkokkal. A hímet úgy lehet megkülönböztetni a tojótól, hogy a hím bajuszsávja is piros. Csőre szürke, az alsó káva sárgás. Amikor repül, láthatóvá válik sárga farkcsíkja. Az egyik legnagyobb harkály. Nála csak a fekete harkály nagyobb. Madarunk 31-33 cm hosszú, tehát akkora, mint egy seregély. Hangja gyorsan ismétlődő, ereszkedő hangzású, fokozatosan elhalkuló, kacagó ,,plui-plui-plui” kiáltás. Ez a hang hamar elárulja, hogy hol a madár. Repülése hullámos.
Táplálékspecialista. Ez azt jelenti, hogy csak egy bizonyos táplálékot eszik. Ez a táplálék a hangya. Ha hangyabolyt talál, oldalról megfúrja és szó szerint kiirtja belőle a hangyákat. Néha karhosszúságú lyukat is vág az erdei vöröshangyák bolyaiba. A várukat védő hangyákat hosszú, ragadós nyelvével szedi össze. Előfordul az is, hogy a méhkaptárt lékeli meg.
Télen is itt marad. Akkor a keményre fagyott bolyokkal is elbánik. Ha leesik a hó, a madár meglepő biztonsággal találja meg a „hangyás” helyeket. Lehet a hó akár 25-30 cm magas is, a zöld küllő vagy szétdobálja azt, vagy ha nincs más megoldás, alagutat fúr magának a talajig.
Költőhelyéhez ragaszkodik, ezért meglehet, hogy a párok több évig együtt vannak. Már télen elkezdik nászviselkedésüket. A revírt március közepe és április eleje között foglalják el. Ekkor állnak párba. Ha a tavalyi odút használják, akkor csak vésnek benne egy kicsit, hogy forgács kerüljön a tojások alá. Ha új odút készítenek, akkor azt 2-4 hét alatt fejezik be. Mindkét madár dolgozik vele. Az odú 2-10 méter magasan van és 35-40 cm mély. Fészekanyagot nem hordanak. Ez azt bizonyítja, hogy törzsfejlődésük kezdete óta odúban élnek. 5-8 fehér tojásukat áprilisban rakják le. 18-19 nap múlva kikelnek a fiókák. Körülbelül háromhetes korukban hagyják el az odút. Rögtön jól repülnek. Hamar önállóak lesznek. Az elhagyott fészekbe sokszor más vidékről érkező, kóborló, fiatal madarak telepednek be.
Bár a zöld küllő sok helyütt még gyakori, mégis védenünk kell, hogy ez a színpompás madár minél többet röpködhessen lakhelyünk környékén.